A Dévaványai Sportegyesület elnökével – dr. Szitás Lászlóval -, Laskainé Kiss Alexandra beszélgetett arról, hogyan értékelik a 2020-as évet az egyesület részéről, milyen hatások érték a működést, illetve milyen újratervezési stratégiát állítottak fel a világjárvány következtében.
A 2020-as év elején még nem számoltunk azzal, hogy az akkor távolinak tűnő Covid-19 járvány világméretet ölt és nem csak Magyarországon, hanem a településen is jelen lesz, illetve az egész életvitelünkre hatást fog gyakorolni. Milyen tervekkel indult neki a DSE a 2020-as évnek?
Valóban, a 2020-as év január-február hónapjai ilyen távlatból visszatekintve a nosztalgikus, békebeli múltat jelentik. A tavalyi év elején, elég erőforrás és remény birtokában egy különleges évet terveztünk meg. A költségvetés alakítása közben, január hónapban első alkalommal rendeztünk támogatói fórumot, ahol legfőbb célunk az volt, hogy a támogatóink betekintést nyerjenek az egyesület működésébe, gazdálkodásába. Megmutassuk azt, hogy az anyagi segítségükkel mit tudunk megvalósítani, milyen célokat tudunk kitűzni. És akár közösen alakítsunk ki stratégiát a célok elérése érdekében.
Közben nagy energiák ráfordításával terveztük, szerveztük a Túzok Trail elnevezésű futóversenyünket és kerékpártúránkat, elkezdődtek a téli szünet utáni edzések, a női futsalban komoly mérkőzések sorozatában voltunk, összeállítottuk a 2020/2021-es TAO pályázatunkat, február végével beindultak a férfi labdarúgó bajnoki küzdelmek, márciusban megtartotta első edzéseit az újra megalakuló kézilabda szakosztály, az úszóink területi versenyen vettek részt, a birkózók, mazsorettesek a versenyeikre készültek. Közben terveztük a nyári táborainkat, a szeptemberi autómentes napot, azután elérkezett március közepe, és jöhetett az újratervezés.
Mi volt a legfontosabb feladat ekkor, mire lehetett és kellett összpontosítani?
Onnan kezdeném, hogy természetesen figyeltük a járvánnyal kapcsolatos híradásokat, valahogy készültünk rá, hogy majd Magyarországon is szigorítások jönnek. Főleg annak tudatában, hogy a nemzetközi sportélet hamarabb leállt, egészen jelentős események elhalasztását is felvállalták az érintett szövetségek. Ahhoz képest nálunk még azért kitartottak a sportági szakszövetségek. Persze jöttek ajánlások, előírások, pl. zárt kapus mérkőzések megtartásáról, de túl sok erkölcsi, etikai kérdés merült fel bennünk, így mi a megyében elsőként, egy fordulóval a teljes leállás előtt megálltunk a futballal, illetve minden szakosztályunknál felfüggesztettük az edzések megtartását. Ez egy nehéz feladat volt. Eltalálni azt az időpontot, ameddig vállalható az edzések megtartása, a meccseken való részvétel, és mikortól kockázatos mindez. Bátorság a folytatás, vagy felelőtlenség? Ez volt a dilemma. Azt gondolom, hogy végül az edzőkkel, sportolókkal együtt jókor nyomtuk meg a stop gombot, még ha kételkedtünk is azért magunkban.
Aztán ez az önkéntesség napok alatt előírássá vált, kihirdetésre került a veszélyhelyzet – ez egyébként levett egyfajta terhet rólunk. Ezzel gyakorlatilag egy korábban soha nem tapasztalt időszak vette kezdetét, amihez igyekeztünk alkalmazkodni.
Nyilván nehéz volt megállni azt, hogy a sportoláshoz szokott gyerekek, felnőttek ne mozogjanak szervezett keretek között. Az edzők igyekeztek a technika segítségével instruálni a sportolókat, próbálták a kapcsolatokat ápolni, hiszen az amatőr sportban a közösségi élmények megélése legalább olyan fontos, mint maga sporttevékenység.
Mindezek mellett szembesültünk azzal, hogy amit elterveztünk januárban költségvetésként, az gyakorlatilag egy elpocsékolt papírlap. Kezdhettük elölről, természetesen azt mérlegelve, hogy miből mit tudunk lefaragni.
Mi volt a legszembetűnőbb hatása, tapasztalata, esetleg kára a járványhelyzetnek az egyesület vonatkozásában?
Tapasztalat területén azt mondanám, talán ilyen oldalról megtapasztalni azt, hogy mennyi személy, mennyi kapcsolat, mennyi érték tekintetében vagyunk egyesületként felelősek.
Az egyesületre gyakorolt hatást, a májusi „kiszabadulás” kapcsán lehet megfogalmazni: az otthonlét alatt azért mentek az ötletelések a folytatás tekintetében, készültek olyan online videók, bejegyzések, amivel az egyesületi „élet” ment a maga medrében, megmaradtak a közösségek, megerősödtek kapcsolatok, amit az újbóli találkozásokkor jó volt megélni. Az összetartozás érzete erősödött.
Elszenvedett kárként egyértelműen az elhalasztott Túzok Trail-t tudom megemlíteni. Nagyon sok szervezői munka van már benne, össze is állt a történet, komoly érdeklődés mutatkozott. Aztán ahogy teltek a hetek, úgy csökkentek az esélyek a megrendezésre. Persze arra büszkék vagyunk, hogy legalább egy online, helytörténeti vetélkedőt sikerült a Túzok Trail jegyében lebonyolítani, és sok követőt magunk mellé állítani. Bízunk benne, hogy 2021-es év már megadja a valódi esélyt a megrendezésre. Bárcsak a rajtnál állnánk már…
Hiányérzet még, hogy nem sikerült megrendezni a labdarúgó csapatunk 25 évvel ezelőtti Magyar Kupa sorozatban elért remeklésének megemlékezésére tervezett ünnepséget. Előremutató egyeztetéseket folytattunk a DVSC csapatával, egy nosztalgiamérkőzés megrendezése érdekében, de sajnos a járványhelyzet közbeszólt.
Némileg idesorolható még, hogy az induláskor azért tapasztaltunk lemorzsolódást is. Nem mindenki talált vissza a home office-ból, de őszre azért kialakult ez is.
Hogyan sikerült az újrakezdés?
Ahogy említettem, sok örömteli pillanatot megélhettünk, talán visszaadja ezt a Kihívás Napján készült videó is. Amint a sporttelepet használatba lehetett venni, nemegyszer 50-60 gyerek is edzésen volt egyszerre a birkózóktól kezdve, a mazsoretteseken át a futballistákig. Sőt, az uszodák nyitásáig az úszók is a sportpályán tartották a szárazföldi edzéseiket.
Persze a 2019/2020-as labdarúgó szezont, már nem tudtuk befejezni. Sajnálatos, mert felnőtt és ifi szinten szép évet tudtunk volna zárni. Mindkét bajnokságban esélyünk volt a bajnoki címre. De így is büszkék lehetünk az elért eredményekre.
A korlátozások mellett szépen beindult minden szakosztály, így a torna, birkózó, mazsorett foglalkozások. Egyesületi szinten a nyári táborok szervezésé zajlott nagy intenzitással. A 2019-es évi tábor tapasztalatával, illetve azzal a felismeréssel, hogy a március-május közötti korlátozások következtében sok szülő kimerítette az éves szabadságát, igyekeztünk a lehető legtöbb tábor megszervezését felvállalni, próbálva segíteni a szülőknek a nyári gyerekelhelyezésben. Így mindösszesen 4 darab, 1 hetes tábort sikerült lebonyolítani, összesen 110 gyermek részvételével. Örömteli volt a támogatók szerepvállalása, az időszak nehézségei mellett is tartalmas programokat tudtunk összeállítani a gyerekeknek.
A gyerekek, szülők visszajelzése, a tábori fotók, videók ki is jelölték számunkra azt az utat, hogy ezt a tevékenységet folytatni kell! Nem mellékesen, ezeknek a táboroknak az eredménye, hogy péntekenként amolyan tömegsport jelleggel, futballedzéseket tartunk 4-10 éves gyerekek részére, ahova főleg a táborokban résztvevő gyerekek járnak. Persze a lehetőség mindenkinek adott! A novemberben ismételten bevezetett korlátozásokig, alkalmanként 20-25 fős létszámmal kiválóan működött ez az újdonság.
De örömteli az úszók tevékenysége is, hisz minden korábbinál nagyobb létszámmal, és több edzéssel dolgozták végig az évet, még akkor is, amikor az uszodákat nem lehetett használni.
Ami döcögősen indult, az a labdarúgás volt. Legalábbis a férfi futball részéről. A leállás után itt volt a legnehezebb a megfelelő létszámot produkálni. Részben munkahelyi, részben családi okokból, részben motivációhiány miatti lemorzsolódásból adódóan szinte minden nagypályás korosztályban gondot okozott a létszámhiány, és az alacsony edzéslátogatottság. Ezen a téren a nyár legvégén, talán az iskolakezdést követően kezdett el javulni a helyzet, aminek az eredménye az ősz második felében kezdte éreztetni hatását. Úgy látjuk, hogy a folyamat kedvező irányba tart, és a télen egy jó felkészülést tudunk produkálni. Ha így lesz, akkor lehetőségünk lesz a megyei élvonalhoz tartozni. A befektetett munka mennyisége fogja eldönteni, hogy érdemesek vagyunk-e erre a szintre. Adottságunk, feltételrendszerük megvan hozzá.
Ami persze még átformálhatja a terveinket, az a közelgő átigazolási szezon. Ha beindul a futballmenedzser játékokat idéző transzferláz, érzékenyen érinthet bennünket. Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy az amatőr futball a sportolók szórakozási igényét elégítse ki a lehető legjobb, legmodernebb feltételek mellett (pálya minősége, edzések minősége, öltöző, felszerelés), ne pedig jövedelemszerző tevékenység legyen. Úgy kalkuláltunk a tavaszi leállás során, hogy talán a csapatoknak a gazdasági életben tapasztalható visszaesés egy figyelmeztető jelzés arra, hogy inkább saját nevelésű, helyi kötődésű játékosokkal dolgozzanak. Bíztunk benne, hogy a megyei osztályokban kevesebb lesz a 10 – 20 000 Ft meccspénzzel, 50-80 000 Ft havi juttatással csábítgatott játékosok mennyisége. De már a nyári átigazolások sem ebbe az irányba mutattak. Azt meg különösen nehezen értjük meg, hogy a növekvő létszámú licences edzők mellett miért ennyire fontosak az átigazolások, pedig tudomásunk szerint egyik szintű licence tanfolyamnak sem számonkéréssel záruló része az átigazolási módszerek oktatása, sokkal inkább feladat lenne a meglévő állomány fejlesztése.
Ebben a gondolkodásmódban szeretnénk partnerekre találni, meglátásunk szerint a jelenlegi folyamat az amatőr futballt nem viszi előre, amire rá is mutatott már nem egy megszűnő csapat példája, akár megyén belül is.
Konkrét javaslatot is megfogalmaztunk a szövetség felé, amivel javítani lehetne a helyi játékosok előtérbe helyezését, ennek elfogadására azonban még nem került sor. Talán eljutunk odáig is!
Ennyi kitérő után a folytatás:
Szerencsére a Bozsik program korosztályai különösebb fennakadás nélkül tudtak indulni szeptemberben. Erre a 4 korosztályra mindig úgy tekintünk, mint a nagy-nagy jövő előtt álló tehetségekre. Persze a legfontosabb, hogy minél többen, minél hosszabb ideig maradjanak meg a sport, a futball kötelékében, és szerezzenek nálunk olyan tapasztalatokat, képességeket, amelyet akár a pályán kívül is hasznosítani tudnak.
A 2020-as évnek egyik kiemelkedő élménye a női futsalosaink szereplése. A lányok országos bajnokságban szerepelnek (jelenleg: NBII), ahol a 2019/2020-as szezonban, mint újonc csapat, versenyben voltak a dobogós helyezésekért. Heti egy edzéssel, család, munka, iskola mellett, nagy odaadással, elszántsággal, és szorgalommal képviselik egyesületünket, városunkat, sok-sok elismerést begyűjtve a pályán nyújtott teljesítményükért, illetve a pályán kívül tanúsított magatartásukért. Tudom, hogy minden történetnek van eleje és vége, a futballban meg különösen gyorsan tudnak változni a körülmények. De nagyon remélem, hogy a jelenlegi keret még sokáig képes lesz együtt szerepelni.
Örömteli, hogy alkalmanként 10-12 fő, 10-14 éves korú lány részvételével utánpótlásedzéseket tudunk tartani. Igazán szép eredmény lenne, ha pár éven belül oda tudnának kerülni a lányok a felnőtt csapat keretébe. Persze ehhez nagyon sok edzés, gyakorlás vagyis szorgalom, kitartás, elszántság kell, de szerencsére ezek a tulajdonságok is megvannak bennük. Reméljük, hogy ez így is marad, és hamarosan mérkőzésen szurkolhatunk nekik.
Eddig tudatosan kerültem az egyénenkénti kiemelést, annak érdekében, hogy valakit nehogy akaratlanul kihagyjak valamilyen felsorolásból. Azonban a 2020-as év legszebb eredménye kapcsán mégis fontos, hogy Kovács Ádám nevét megemlítsük, hiszen egyesületünk birkózója, kadet korcsoportban, kötöttfogásban 65- kg-ban országos bajnoki címet nyert, olyan egyesületek versenyzőit megelőzve, mint Eger, FTC, UTE. Azért ez nem mutat rosszul.
Időközben új honlapot indítottunk, melyhez Facebook oldalt és Youtube csatornát kapcsoltunk, rajzpályázat keretében megújítottuk az egyesület címerét, annak érdekében, hogy az egyesület minden szakosztálya számára megfelelő szimbólum kerüljön rá.
Több labdarúgó mérkőzésünk kiváló minőségben rögzítésre került, melyekből készült összefoglalók országos honlapokon is megjelentek, sőt, gólszépségverseny szavazásba is beválogatásra kerültek.
Megemlítést érdemelnek még az infrastrukturális fejlesztéseink. Megújult a Seres István Sporttelep öltözőinek vizesblokkja, valamint modernizálásra került a birkózók által használt épület. Ennek keretében férfi, női öltözők, valamint vizesblokkok kerültek kialakításra.
Városi finanszírozás mellett kezdődött meg a nyáron egy 400 méteres futókör és egy fitnesz-park kialakítása a sporttelepen. Bár a kitűzött határidőre nem készült el maradéktalanul a kivitelező, reményeink szerint nem kell már sokat várni arra, hogy a befejező munkálatok után használatba vehessünk egy minőségi futókört és fitnesz parkot.
Milyen célkitűzései vannak a DSE-nek az idei, 2021-es évre? Hogyan tervezik ezeket megvalósítani?
Sajnos a járványhelyzettel még mindig számolnunk kell. Ez meghatározó volt az évzárás tekintetében is, és az marad most a tervezések ideje alatt is.
Kezdem is az előző év zárásával. A sporttevékenységek hátterében természetesen nagy munka folyt a gazdasági stabilitás elérése érdekében. Pótolnunk kellett a megváltozott körülmények miatt kiesett, de betervezett bevételeinket, mint ahogy fedezni kellett a nem tervezhető kiadásokat. Emellett fel kellett kutatni azokat a gazdasági társaságokat, akik a jóváhagyott TAO keretünket fel tudják tölteni. Velük szerződni, valamint az adminisztratív munkát elvégezni. Nem volt egyszerű feladat a már említett két építési kivitelezés lekoordinálása, illetve finanszírozása, tekintettel arra, hogy több millió forintot megelőlegeztünk ezen munkálatokra, mely összeget támogatás formájában több hónap elteltével tudtuk csak lehívni. Volt pár hét, amikor tényleg napi szinten kellett matekozni, osztani-szorozni, hogy mit miből, és mikor fizessünk ki. Szerintem néhány egyesületi kollégámnak a legrosszabb iskolai matematikai élményét is sikerült felülmúlni az állandó elszámoltatással.
Szerencsére az önkormányzattal fennálló korrekt, támogató kapcsolatunk következtében a működésünk nem forgott veszélyben, azonban teljesen nem nyugodhatunk meg. Az önkormányzatokat is érzékenyen érintik a járványhelyzetben bevezetett gazdasági megszorítások, így még bizonytalan, hogy milyen feladatokra, milyen nagyságú források állnak majd rendelkezésre. Persze az egyesületünk, mint részben kötelező önkormányzati feladatot ellátó civil szervezet, talán jobb helyzetben van más civil szervezetekhez képest, de biztosan kijelenthető, hogy kisebb költségvetésben kell gondolkodnunk ebben az évben. Némi reményt ad az a jelenség, hogy a tevékenységünk elismeréseként újonnan belépő egyéni és céges támogatók is segítik a működésünket. Ezt úgy tudjuk meghálálni, ha igyekszünk és törekszünk olyan munkát végezni, hogy tevékenységünknek a településre gyakorolt pozitív hatása látható legyen, ezáltal a támogatók megjelenése, szerepvállalása tendenciává váljon.
Így tehát elsődleges cél a költségvetés megtervezése, ami alkalmas arra, hogy 2021-ben is biztonságban működjünk, és a sportolóink felkészülését, versenyeztetését biztosítani tudjuk. Szerintem nagyon fontos tényező, hogy az egyesület 1 fő állandó alkalmazott mellett a szakképzett edzők, illetve a működésben, működtetésben szerepet vállaló személyekkel együtt 10-12 fő részére tud fizetést adni. Ennyi család jövedelmét tudjuk kiegészíteni, segítve azt, hogy ezek a családok lehetőség szerint helyben maradjanak.
Reménykedünk, hogy 2021-ben a versenysorozatok lebonyolíthatóak lesznek, akár bizonyos korlátozások mellett.
Sportszakmai célunk természetesen az, hogy a versenyrendszerű sportágakban a szintünkön az élmezőnyhöz tartozzunk, legyenek meg az ösztönző sikerek.
Így a férfi futball terén a felnőtt csapatunkat szeretnénk a megyei élvonalban tudni, az utánpótlás csapatok tekintetében a megfogalmazott cél, a technikai, taktikai fejlődés, a csapatszellem erősítése.
Női futsalosaink által lejátszott mérkőzések azt mutatják, hogy ebben a bajnokságban meghatározó, talán a bajnoki címre is esélyes csapatunk van. A lányok elszántsága jutalmául óriási dolog lenne, ha ezt az esélyt a kezükben tartva, a bajnokság végén lenne mit ünnepelni. Talán hajlandó lennék nemcsak kölyökpezsgővel koccintani!
A birkózás terén természetesen öröm lenne, ha Ádám 2020-as sikerét meg lehetne ismételni, vagy megközelíteni. Persze egyéni sportágnál talán még nehezebb előre kalkulálni, célt kitűzni, nagyon sok tényezőnek kell éppen klappolni egy sikerhez. A bizalom részünkről adott, aztán majd meglátjuk.
A szabadidő jellegű szakosztályaink tekintetében a célunk, hogy folyamatosan tudjanak olyan létszámmal működni, ami a hasznos munkához szükséges.
Igyekszünk a webes megjelenést is tovább fejleszteni, újabb pályázatokkal (rajz, mottó, kutató munka) megszólítani a település lakosait, vagy az elszármazott ványaiakat. És amint lehet, akkor a rendezvényszervezés terén is szeretnénk újítani, családi nap, illetve sportgála megrendezésével.
A labdarúgó mérkőzések élő szöveges közvetítését talán már a februári szezonrajton el tudjunk kezdeni, és nem kizárt, hogy ebben az évben még élőképes közvetítésre is sor kerülhet.
Fejlesztések terén a sporttelep nézőterének megújítása, kényelmesebbé tétele, az edzőpálya felületének kialakítása szerepel a kitűzéseink között, természetesen azzal az óvatossággal, hogy ez az év még inkább a takarékosság jegyében fog eltelni.
Célunk még, a sporttelep szomszédságában álló, korábbi iskolaépület hasznosítása. Ez egy komoly projekt lehet, és amennyiben sikerülne forrást találni rá, akkor a tornászaink, mazsoretteseink, jógásaink részére tudnánk állandó edzéslehetőséget biztosítani, és egy nagy múltú épület helyreállításával városunk is szépülne, és valóban egy komplex létesítmény állna rendelkezésünkre. Az meg igazán hab a tortán, hogy a városi sportcsarnok is zörgeti a harasztot…
Összességében elmondható, a legfontosabb feladatunk, hogy az egyesület szerepet tudjon vállalni a gyermekek, fiatalok nevelésében, oktatásában, hiszen az edzés és mérkőzésidőket összegezve, az aktív idejük jelentős részét töltik velünk, közöttünk. Így példát, mintát tudunk nekik adni, mutatni. És egyáltalán nem mindegy, hogy milyet. Ehhez kívánok minden egyesületi vezetőnek, dolgozónak, edzőnek, segítőnek, sportolónak, támogatónak jó egészséget, kitartást!
Egyben ezúton szeretném megköszönni minden egyesületi kollégámnak a 2020-as évben végzett áldozatos munkáját, mely hozzájárult ahhoz, hogy komolyabb sérülés nélkül átvészeltük a járványhelyzet megpróbáltatásait. És persze köszönet illeti feleségemet, gyermekeimet, akik elviselik, ha egy hétfő este 3 órát beszélünk a futballról az edzőkkel, ha kedden délután a tornafoglalkozáson, szerdán mazsorett próbán kíváncsiskodom, csütörtökön költségvetést tervezünk, pénteken támogatóval egyeztetek, szombaton férfi, vasárnap női meccs van soron.
Végezetül pedig a DSE nevében kívánok minden sportolónak, szurkolónak, szülőknek, partnereinknek, támogatóinknak és Dévaványa Város Önkormányzatának egészségben, sikerekben és sportban gazdag, vírusmentes Boldog Új Esztendőt!
dr. Szitás László- Dévaványai Sportegyesület elnöke
Az interjút készítette: Laskainé Kiss Alexandra- művelődésszervező
